Pihenésként egy kis munka

IMG_0046

A 18 órás repülő út után, mindössze egy éjszakai alvásnyi pihenőm volt. Azt nem mondhatnám, hogy kiadós, mert reggel 8 óra tájban már fent voltam.

Ha már az ember felébred és egy idegen országban van, természetes, hogy szétnéz.

A város ahol éppen tartózkodom Bangalore. Európai ésszel szinte elképzelhetetlenek a méretei. 12 millió lakosa van és ebből adódóan minden képzeletet felülmúlóan nagy a forgalom. A reptérről 3 óra alatt jutottam be a városközpontba, de ha a városon belül akar valaki közlekedni, akkor sem jobb a helyzet. Minimum másfél-két óra kell, hogy célba érjen, bárhová is indul.

Dél Indiában vagyunk és ez azért nem Delhi, tehát minden érintetlennek tűnik, mármint az emberek életvitelét tekintve. A környéket bejárva, a falusi emberek rendkívül kedvesek, szeretettel fogadnak, mindennel megkínálnak. Úgy is fogalmazhatnék, hogy mindent megkóstoltatnak velem. Ha már itt vagyok, szívesen ki is próbálom a soha nem látott és időnként kimondhatatlan nevű gyümölcsöket. Az is igaz, hogy aminek a neve kimondható és ismerjük is otthon, mint méreg drága egzotikus gyümölcsöt, azt itt zsák számra mérik. A kókusz diót pl. teherautóval hordják. Ahogy elnéztem órája senkinek sincs itt, de nem is rohannak sehová. Bámulatos az a nyugalom ami körül lengi őket. Cukornádat rágcsálnak unalmukban, frissen facsart gyümölcsleveket isznak, a kókusz diót földhöz verik és úgy eszik ki a belsejét ill. isszák a levét. A fiatalok sok esetben megvásárolják a városokban a modern divatos ruhákat és ápoltak is, viszont a kókusz halom tetején egy zsákon fekszenek. Nekik ez így természetes. Nekem úgy tűnik, hogy itt minden bio. A kaja nem műanyag, hanem a földművesek eladják terményeiket, a többiek pedig ezt eszik, ami a földeken termett. Ha belegondolunk, ez így lenne természetes. Az emberek szikárak, nap barnítottak és egészségesek. Nem is csoda, hisz a cukros üdítők helyett a gyümölcsök leveit isszák.

Én is hasonlókat eszem egyik ebédem pl. friss kókusz dió, gránát alma és banán.

Ami feltűnő még, hogy nem csak a falvakban, de a városokban is nagyon sok ember jár mezítláb. Nem csak a szegények vagy aki ápolatlan, hanem szinte bárki, ez itt természetes, ahogy az is, hogy kézzel esznek. Kifinomult technikával, nagyon ügyesen. Ez is természetes itt. Már én is próbálgatom, hisz nem kapok evő eszközt, úgyhogy kénytelen vagyok.

Kapcsolódó képek:


Comments are Closed

Copyright © MAGNUS EXPEDITION ® - All Rights Reserved - 2014 - Designed & Edited - DunaComp Informatika - WP alapokon
WP-Backgrounds Lite by InoPlugs Web Design and Juwelier Schönmann 1010 Wien